Állatvédelmi törvény

A 205. számú törvény az állatvédelemről a Hivatalos Közlöny 2004. június 14-i, 531. számában jelent meg, és a közzétételtől számított 10 nap elteltével lépett hatályba.

A 205. számú törvény az állatvédelemről a Hivatalos Közlöny 2004. június 14-i, 531. számában jelent meg, és a közzétételtől számított 10 nap elteltével lépett hatályba. Több, a törvény előírásaival kapcsolatos és ehhez szükséges rendeletet szintén a közzétételtől számított 6 hónapos határidőn belül kell hogy kibocsássanak.
A 205. törvény a gazdához tartozó vagy gazdátlan állatok életfeltételeinek és jólétének a biztosításához szükséges intézkedéseket szabályozza. A Románia területén élő gazdátlan kutyaállomány kezelését különtörvénnyel szabályozzák.
E törvény értelmében állattartó alatt az állat tulajdonosa vagy azt bármely érvényes címen birtokló személy, valamint bármely olyan természetes vagy jogi személy értendő, aki állatot gondoz. Az állattartók kötelesek az állatok elszállásolására, etetésére, gondozására, szaporodására, kihasználására vonatkozó állategészségügyi és állathigiéniai szabályok betartására, illetve biztosítani az állatok védelmére és jólétére vonatkozó szabályokat. Az állattartók kötelesek állataikkal brutalitásmentesen viselkedni, biztosítani az állattartáshoz szükséges elemi feltételeket és nem hagyhatják vagy nem kergethetik el azokat.
Az állattartók kötelesek az állatoknak etológiai szükségleteik, fajuk, nemük, életkoruk és termelőkategóriájuk függvényében biztosítani az alábbiakat: megfelelő szálláshelyet; elégséges élelmet és vizet; elégséges mozgáslehetőséget; gondozást és figyelmet. Tilos rosszul bánni, ütni, kínozni és más hasonló kegyetlenséget elkövetni az állatokkal.
E törvény értelmében rossz elbánás alatt a brutális bánásmódot, az állatok túlzott kihasználását, bántalmazását, hasztalan megerőltetését, valamint minimális jóléti és életfeltételek nem biztosítását értik. Állatokkal szembeni kegyetlenség alatt az alábbiakat értik: a) az állatok elvetemültségből való megölése, valamint a háziállatokra vagy a fogolyállatokra gyakorolt céllövészet; b) állatok közötti vagy állatokkal való harcok megszervezése; c) élő állatok használata a kutyaidomításban vagy a kutyák agresszivitásának mérésére; d) élő állatok használata kiállításokon, reklámozásra, filmkészítésre vagy hasonló célokra, ha e tevékenységek testi vagy pszichikai szenvedést, bántalmat vagy sérülést okoznak; e) olyan állatok elhagyása, amelyek létezése az ember gondozásától függ; f) az állatok testi képességének stimulálására rendeltetett anyagok doppingszerű beadása a sportversenyek alkalmával. A tudományos célokra használt állatokat különleges védelmi szabályoknak vetik alá, elkerülve a fölösleges szenvedés előidézését.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóságos országos állatvédelmi hatóság. Az állatok tartására, elszállásolására és gondozására vonatkozó feltételeket az említett hatóság elnökének rendeletével állapítják meg.
Állattartási feltételek
Az állattartók csak a megyei állategészségügyi igazgatóság engedélyével tarthatnak vadállatokat, a törvény feltételei szerint.
Az állattartók kötelesek megfelelőképpen gondozni és kezelni a beteg vagy sérült állatot. Az állategészségügyi hatóság elrendelheti valamely beteg vagy sérült állat levágását vagy megölését, hogy megmentsék azt a fölösleges testi vagy pszichikai szenvedéstől. (Ezt nem alkalmazzák a tudományos vagy más kísérleti célokra használt állatok esetében.)
A tenyészállatot kiválasztó állattartók kötelesek tiszteletben tartani az illető faj és fajta anatómiai, fiziológiai és viselkedési jellegzetességeit, hogy ne károsítsák a leszármazottak teljesítőképességét, egészségét és jólétét. Az állatot idomító személyek kötelesek olyan idomítóeszközöket használni, amelyek ne okozzanak pszichikai vagy testi traumát, illetve olyan módszereket alkalmazni, amelyek ne rontsák az állat egészségét és jólétét. Szállítás esetén a szállítók kötelesek az állatokat a fajnak, nemnek, életkornak, termelőkategóriának megfelelő feltételek között szállítani, elkerülve azok megsebesülését vagy kimerítését. A szállítási feltételeket az egészségügyi hatóság elnökének rendeletével állapítják meg. Az állatokat csak akkor használhatják fel reklámozásra, előadásokon, kiállításokon, versenyeken és hasonló rendezvényeken, ha a szervezők biztosítják a törvény előírásait a szálláshelyre, ellátásra, mozgástérre vonatkozóan, és nem veszélyeztetik az állatok egészségét és jólétét.
Sebészeti beavatkozások
Az állatok csak indokolt esetekben vethetők alá sebészeti beavatkozásnak. Ezt csak állatorvosok végezhetik, helyi vagy, az esetnek megfelelően, teljes érzéstelenítéssel. Az állatnak szenvedést okozó orvosi műveleteket csak az állatorvos végezheti. A tudományos vagy más kísérleti céllal használt állatok esetében a sebészeti beavatkozást vagy kezeléseket a szükséges képesítéssel rendelkező más személyek is elvégezhetik.
Az állatok levágása vagy megölése
Az állatok a levágás és ölés esetén nem vethetők alá fölösleges szenvedésnek. Az állatokat a hatályos törvényes előírások betartásával kell levágni. Ezt az utóbbi előírást nem alkalmazzák azon állatok esetében, amelyeket baleset vagy betegség miatt azonnal le kell vágni vagy meg kell ölni.
Az állatokat fel lehet használni tudományos kutatásra, betegségdiagnosztizálásra, gyógyszerek vagy biológiai termékek gyártására, valamint más hasonló célokból, ha a tevékenység célkitűzését nem lehet állathasználatot kizáró módszerekkel elérni.
Büntetések
Kihágásnak minősülnek az idomításra vonatkozó feltételek be nem tartása (2–4 millió lej közötti pénzbírság), az állattartásra vonatkozó előírások megszegése (3–6 millió lejes bírság), az állatokkal való rossz elbánás (3–6 millió lejes bírság), a feljogosított személyek ellenőrzésvégzésének megakadályozása (6-tól 10 millió lejig terjedő pénzbírság), az állatkínzás (10 milliótól 20 millióig terjedő pénzbírság). Ha az állat tulajdonosa az állatokkal való rossz elbánás és az állatkínzás kihágását 2 éven belül háromszor elköveti, a kihágási pénzbírság mellett az állatokat elkobozzák. Ez esetben az állatokat a helyi tanácsok által működtetett menhelyeken szállásolják el, és a törvény feltételei között értékesítik. A kihágások megállapításával és a pénzbírságok alkalmazásával az állategészségügyi hatóság által feljogosított személyek foglalkoznak. A kihágást elkövető helyben, vagy a jegyzőkönyv megkötésétől vagy a közléstől számított legfeljebb 48 órás határidőn belül kifizetheti a fentebb említett pénzbírság minimumának a felét, a ténymegállapító szerv pedig köteles a jegyzőkönyvben említést tenni e lehetőségről.
A törvény előírásainak alkalmazására az országos állategészségügyi hatóság keretében tevékenykedő, szolgálati feladatkörüknek megfelelően feljogosított személyeknek joguk van behatolni bármely olyan épületbe, menhelyre és más helyre, ahol állatokat tartanak, illetve az ellenőrzéshez szükséges bármely információt és okiratot igényelni, valamint kutatás és laboratóriumi vizsgálatok céljából mintát venni. Abban az esetben, ha az állattartó az állatokat a saját lakhelyén vagy tartózkodási helyén tartja, az előbb említett személyek behatolása csak az állattartó hozzájárulásával megengedett. A hozzájárulás hiányában az állattartó köteles bebizonyítani, hogy az állatok megfelelő szálláshellyel, elégséges élelemmel és vízzel, valamint mozgáslehetőséggel rendelkeznek, és gondozza és figyeli az állatokat.

Oldal: Állatvédelmi törvény
A TACSKÓ - © 2008 - 2024 - delsomogyivili.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat